Mars

   Mars a rómaiaknál, Árész a görögöknél. Ő volt a háború istene. Két fiát, Phobost és Deimost is magával vitte a csatákba. Vörös bolygónak is hívják, a felszínén található vas-oxid festi vörösre a tájat.

   Tömege 11%-a, térfogata 15%-a a Földének. Egyenlítői átmérője 6.768 km, ez kb. 53% a Földhöz képest. Míg a Föld dőlésszöge 23,45 fok, addig a Marsé 25,19, tehát ott is hasonlóan vannak évszakok, viszont kétszer hosszabbak, mint nálunk. Egy nap hossza 24,62 földi óra, az év hossza 1,88-szorosa a mi évünknek, kb. 687 nap.

   Átlagos naptávolsága 227,9 millió km, pályáján 24,13 km-t tesz meg egy másodperc alatt. Felszíni középhőmérséklete -40°C. Gyűrűje nincs, viszont két holdja van, melyek valószínűleg befogott kisbolygók: Phobos és Deimos.

   Összehasonlítás a Földdel.

   A Föld és a Mars legrövidebb távolsága 56 millió km, a legnagyobb 400 millió km.

   A napi hőingás jelentősebb, mint a Földön, a légkör túl ritka ahhoz, hogy megakadályozza az éjjeli hőkisugárzást. Az egyenlítői területeken napközben 17-27°C körüli a hőmérséklet, éjszaka viszont -73°C-ra esik vissza. A sarkokon sosincs melegebb -53°C-nál. A sötét területek hőmérséklete kb. 5-15°C-kal magasabb a környezetüknél.

   A légkör sokkal kisebb és ritkább, a felszíni légnyomás kb. 100-szor alacsonyabb, mint a Földön. A légkör 95%-a szén-dioxid, 2,7%-a nitrogén, 1,6%-a argon, 0,15%-a oxigén, és jelentéktelen mennyiségű szén-monoxid, vízgőz, kripton és xenon található még benne. 15 km-rel a felszín felett jégkristályokból, szén-dioxidból és vízból álló szürkéskék felhők képződnek, lejjebb fehér felhők vannak, melyek jégkristályból és vízgőzből állnak.

   A Mars domborzata: a zöld és kék a mélységet, a sárga és piros a magasságot jelöli. Itt  láthattok részleteket a Mars felszínéből.

   A Nap látszólagos mozgása a Phoenix leszállóhelyén.

  A Föld és a Hold a Marsról.

   Radarkép.

   Az Olympos Mons. Naprendszerünk legnagyobb ismert csúcsaként tartják számon, holott a legmagasabb az Ascraeus Mons (23.944 m). Az Olympos Mons 23.095 méter magas, a lábánál 550 km-es átmérője. A hegyoldal fokozatos lejtésű, a vulkánt megszilárdult lávafolyamok alakították ki. A Tharsis nevű, 3.500 km átmérőjű vulkanikus platón található. Ha a Mariana-árokba állítanánk, még akkor is magasabb lenne a Mount Everestnél. 60-600 millió év közé teszik korát.

   A tetején lévő kráterek együttes átmérője 72 km.

   Marsarc. 1976-ban a Viking-1 űrszonda készített képet először a Cydonia területén lévő arcról.

   A Marslyuk. Furcsa fekete lyukat fényképezett le a Mars Reconnaissance Orbiter. A Mars Odyssey által felfedezett lyuk kb. 100 m átmérőjű és az Arsia Mons oldalában található. 

   A becsapódást kizárták a találgatások során. A később készített, részletesebb felvétel alapján kiszámították, hogy legalább 78 m mély, 150*157 méter átmérőjű. Hawaii vulkánjainál is hasonló üreges krátereket figyeltek meg, melyek a felszín alatt mélyen bekövetkezett beomlás révén alakultak ki. Nem barlangrendszerek, valószínűleg elszigetelt üreg az itt található is.

   Dél környékén sem tudnak a mélyére hatolni a napsugarak.

  Hét sötét folt a Mars Odyssey által készített korábbi képeken.

   Vízkészlet az északi sark alatt.

   Havas kráter a Vastitas Borealis területén (északon).

   Vízfolyás.

   Az északi sark.

   A következő csillagászatos bejegyzés szintén a Marssal foglalkozik: felszíni képek és a holdak lesznek terítéken.