Mars II.

   Valamikor régen, még évezredekkel ezelőtt elkezdtem egy sorozatot Naprendszerünkről. Az utolsó bejegyzés a Marsról szólt. 

    A Mars felszínéről és két holdjáról maradtak még képek, ezeket másoltam most ide.

   Előre szólok, ha van 3d-s szemüveg a közelben, készítsétek elő, lesz két kép.

   Képek vegyesen a Mars felszínéről:

 

   (Csatornarendszer?)

    Dűnék a Mars felszínén: 

   Az Opportunity 2004 januárjában szállt le a Marsra, ez a kép pedig arra a kráterre tekint vissza, ahova 2007 szeptemberében ereszkedett le:

    A Phoenix űrszonda 2008 májusában landolt a Marson. 

     Az első képek egyike a Mars északi pólusának síkságáról:

    Kőmező a Phoenix körül: 

    Az északi és a déli sark: 

     Napfelkelte:

    Iani Chaos (az Ares Vallis régióban található, valahol a Valles Marineris környékén):
   3d:

   

   Pavonis Mons környéke (a Tharsis régióban, az Olympos Mons környékén található, kb. 14 km magas hegy):

    Kasei Valles (nagy kanyonrendszer):

   A Jezero-kráterbe nyíló deltatorkolat képe:

   Nili Fossae: 

    Most is vegyétek elő a 3d-s szemüveget. Apollinaris Mons (kb. 5 km magas, az alap átmérője 296 km, 3-3,5 milliárd éves, ez a kép csak a tetején lévő nagy krátert mutatja):  

    Acheron Fossae:

    Ez a kép a gmail keddi háttérképe. A hosszú vonal fent a Valles Marineris, a Mars legnagyobb völgyrendszere. 

    Összehasonlításképp a Grand Canyonnal (az adatok km-ben vannak): 

	Hosszúság	Szélesség	Mélység
Grand Canyon	350	29	1,8
Valles Marineris	5000	200-500	7

    Deuteronilus Mensea: 

   Deimos

   Árész (Mars) és Aphrodité (Vénusz) gyereke, neve görögül rettegést jelent.
   A Naprendszer legkisebb holdja, 13 km az átmérője. Majdnem kör alakú pályán kerüli meg a Marsot 30 óra és 18 perc alatt. Legnagyobb krátere a Voltaire, melynek 2 km az átmérője.

   Phobos

   Árész (Mars) és Aphrodité (Vénusz) gyereke, neve görögül félelmet jelent (innen jön a fóbia).
   A hold 5.760 km távolságban kering a Mars körül. Gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül (azaz egy Marsi nap): 7 óra és 39 perc alatt kerüli meg a bolygót.

   A Phobos mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Marsnak, ahogy a Hold a Földnek. Viszont mielőtt kb. százmillió év múlva a bolygó felszínére zuhanna, darabokra törik, és gyűrűt hoz majd létre. 

    Két legnagyobb krátere a Stickney (10 km) és a Hall (6 km). 

   A néhány km hosszú, 100-200 m széles és 20 m mély barázdákat egy egymilliárd évvel ezelőtti becsapódás hozta létre (a Stickney-kráter keletkezésekor), amikor a hő megolvaszotta a felszín alatti kőzeteket, melyek részben kitöltötték a mélyedéseket.

   Itt pedig 3d-ben:

    A következő rész előreláthatólag nem tudom, mikor érkezik, de a Jupiterről fog szólni.

Napkitörések

Ezt olvastátok?

Teljes holdfogyatkozás

   Mikkamakkának köszönhetően értesültem arról, hogy ma este teljes holdfogyatkozás lesz. 21:22-kor kezdődik, és vagy 50 percig tart.

   Kamerát feltöltöttük, fényképező elemei töltődnek... már csak az a kívánságom, hogy ne legyen felhős az ég.

Föld és gravitáció

   Ezt az előbb láttam, és nagyon tetszik, szerintem nagyon érdekes.

Forrás

Telihold

Ma telihold van.

... és a Hold nagyon közel van hozzánk. G talált az origón egy képet arról, hogy milyennek látszik a Hold, ha közel van hozzánk, és amikor távol.

Napfogyatkozás

   Megtörtént, lezajlott. Mit láttunk belőle? Semmit. A városban legalábbis. Nem elég, hogy felhős volt az ég, egész idő alatt köd volt. Na meg nagyon hideg, de ez nem változtat semmit a jelenség láthatóságán.

   Itt láthattok képeket. 

   Hogy a Misina tetejéről lehetett látni, nem csodálom. Mi még a Misinát sem láttuk. A köd miatt.

Mars

   Mars a rómaiaknál, Árész a görögöknél. Ő volt a háború istene. Két fiát, Phobost és Deimost is magával vitte a csatákba. Vörös bolygónak is hívják, a felszínén található vas-oxid festi vörösre a tájat.

   Tömege 11%-a, térfogata 15%-a a Földének. Egyenlítői átmérője 6.768 km, ez kb. 53% a Földhöz képest. Míg a Föld dőlésszöge 23,45 fok, addig a Marsé 25,19, tehát ott is hasonlóan vannak évszakok, viszont kétszer hosszabbak, mint nálunk. Egy nap hossza 24,62 földi óra, az év hossza 1,88-szorosa a mi évünknek, kb. 687 nap.

   Átlagos naptávolsága 227,9 millió km, pályáján 24,13 km-t tesz meg egy másodperc alatt. Felszíni középhőmérséklete -40°C. Gyűrűje nincs, viszont két holdja van, melyek valószínűleg befogott kisbolygók: Phobos és Deimos.

   Összehasonlítás a Földdel.

   A Föld és a Mars legrövidebb távolsága 56 millió km, a legnagyobb 400 millió km.

   A napi hőingás jelentősebb, mint a Földön, a légkör túl ritka ahhoz, hogy megakadályozza az éjjeli hőkisugárzást. Az egyenlítői területeken napközben 17-27°C körüli a hőmérséklet, éjszaka viszont -73°C-ra esik vissza. A sarkokon sosincs melegebb -53°C-nál. A sötét területek hőmérséklete kb. 5-15°C-kal magasabb a környezetüknél.

   A légkör sokkal kisebb és ritkább, a felszíni légnyomás kb. 100-szor alacsonyabb, mint a Földön. A légkör 95%-a szén-dioxid, 2,7%-a nitrogén, 1,6%-a argon, 0,15%-a oxigén, és jelentéktelen mennyiségű szén-monoxid, vízgőz, kripton és xenon található még benne. 15 km-rel a felszín felett jégkristályokból, szén-dioxidból és vízból álló szürkéskék felhők képződnek, lejjebb fehér felhők vannak, melyek jégkristályból és vízgőzből állnak.

   A Mars domborzata: a zöld és kék a mélységet, a sárga és piros a magasságot jelöli. Itt  láthattok részleteket a Mars felszínéből.

   A Nap látszólagos mozgása a Phoenix leszállóhelyén.

  A Föld és a Hold a Marsról.

   Radarkép.

   Az Olympos Mons. Naprendszerünk legnagyobb ismert csúcsaként tartják számon, holott a legmagasabb az Ascraeus Mons (23.944 m). Az Olympos Mons 23.095 méter magas, a lábánál 550 km-es átmérője. A hegyoldal fokozatos lejtésű, a vulkánt megszilárdult lávafolyamok alakították ki. A Tharsis nevű, 3.500 km átmérőjű vulkanikus platón található. Ha a Mariana-árokba állítanánk, még akkor is magasabb lenne a Mount Everestnél. 60-600 millió év közé teszik korát.

   A tetején lévő kráterek együttes átmérője 72 km.

   Marsarc. 1976-ban a Viking-1 űrszonda készített képet először a Cydonia területén lévő arcról.

   A Marslyuk. Furcsa fekete lyukat fényképezett le a Mars Reconnaissance Orbiter. A Mars Odyssey által felfedezett lyuk kb. 100 m átmérőjű és az Arsia Mons oldalában található. 

   A becsapódást kizárták a találgatások során. A később készített, részletesebb felvétel alapján kiszámították, hogy legalább 78 m mély, 150*157 méter átmérőjű. Hawaii vulkánjainál is hasonló üreges krátereket figyeltek meg, melyek a felszín alatt mélyen bekövetkezett beomlás révén alakultak ki. Nem barlangrendszerek, valószínűleg elszigetelt üreg az itt található is.

   Dél környékén sem tudnak a mélyére hatolni a napsugarak.

  Hét sötét folt a Mars Odyssey által készített korábbi képeken.

   Vízkészlet az északi sark alatt.

   Havas kráter a Vastitas Borealis területén (északon).

   Vízfolyás.

   Az északi sark.

   A következő csillagászatos bejegyzés szintén a Marssal foglalkozik: felszíni képek és a holdak lesznek terítéken.