Idared és az Ikrek

   Tegnap írtam Idared két új társáról, a két sólyomszemről. Készítettem róluk fényképeket kamerával és fényképezővel is. Nem volt szívem nagyon kiválogatni azt a néhány képet, amik jobban tetszettek, így szinte mindet bemásoltam. Válogassatok kedvetekre.

   Először a kamerával készült képek:

   Éjszakai lámpával két kép:

   Többnyire így vannak, a két sólyomszem között a hegyikristály.

   Az achátról is írtam tegnap: ő az, akivel Idared először jól érezte magát. (Nem csodálom, nálam az achát nyugalmat sugároz.)

 

   Ezek a képek pedig a jó öreg Olymposszal készültek, közelítő módban.

   Szupergyors mobilnetünknek hála, két óra alatt jutottam el idáig (megjegyzem, 10 perces töltögetés lett volna). Van egy rakat kép, amit nem tudtam feltölteni, mert "nem létezik", és mert nem reagál semmire, úgyhogy várok pár hetet, de legalább a holnapot, és frissítem ezt a bejegyzést.


   Frissítés:

 

 

   Ezen a két képen látszik, de inkább a jobb oldalin, hogy milyen színűek a sólyomszemek. Érdekes, hogy víz alatt világosabbak, a barnás rész meg a színváltós is élénkebb.

 

 

 
   Itt a jobb oldali képen látszik, hogy Idared milyen sokféle: az a kevésbé átlátszó rész tejkvarcra emlékeztet, és bár lehet, hogy nem azok, én mégis párhuzamos vonalaknak látom a jobb oldali vonalakat, úgy olvastam, ritka, és nagyon szép, és tényleg az.

 

Idared

   Hadd mutassam be nektek Idaredet.

   Hatalmas köszönet Meleronnak a kézzelfogható blogdíjért: virágos-kulcsos-maszkos könyvjelzőt kaptam, és Idaredet. Akkor épp a Fogat fogért c. könyvet olvastam, így azzal fényképeztem le. Most az Elsodort világokban van a könyvjelző, de majd visszakerül a Fogat fogért 2. kötetébe.

   Idared hegyikristály, és inkább lány - a mi fogalmaink szerint. Fiatal, vicces, érdeklődő, nagyszájú, energikus, ugyanakkor az elmúlt heteket átaludta. Nagyon szereti a vizet, legyen az eső vagy fürdővíz. Fél a páromtól, de ezen majd változtatok.

   Mikor először megfogtam, betűk jelentek meg előttem, és az jött ki, hogy Iander. Viszont folyamatosan az Idared jutott eszembe, mikor rá gondoltam, talán még akkoris, mikor keresgéltem a pár másodperces emlékben, hogy milyen betűk és egymáshoz képest hol jelentek meg.

   Azóta Idared. Egy szót sem szólt, hogy nem a nevén vagy rosszul szólítom.

   Összetettem más kövekkel, és nem igazán érezte magát jól velük, a citrin és a rózskvarc elmegy, viszont a jáspist nem szereti. Nem tudom, miért, én nagyon szeretem a jáspisaimat. Az acháttal nagyon jól elvan, nagyon szeret vele lenni, csak a tenyérnyi követ nem cipelem magammal napközben. Hétvégén együtt vannak a párnám alatt éjszaka, nappal meg a kisasztalon mellettem.

   Tegnap kaptam két sólyomszemet, akiket egyből el is nevezett Ikreknek (pedig teljesen más az alakjuk), és meg is tisztítottam őket (kollektív fürd(et)és volt), azóta full-contact - együtt vannak.

   És megállapíthatom, hogy Idared szereti az Ikreket. Nagyon szereti őket.

   Holnap teszek fel róluk képeket, lent pedig a könyvjelzőt és Idaredet láthatjátok. (A "szó" szó pont jól jött ki, azon az oldalpáron volt, ahol épp tartottam.)

   G. kedvéért, mert szerinte olyan, mint egy koponya.