Szerintetek van olyan, hogy hang vált ki az emberből valamit? Hogy meghatározott hangra, frekvenciára valahogyan reagálunk?
A hidegháború idején állítólag az oroszok nagyon rövid hullámokat bocsátottak Európára, hogy átprogramozzák az emberek agyát.
Ha meghallom a szomszéd gyereket ordítani, nem az jut eszembe, hogy "jaj, szegény, mi baja lehet?", hanem hogy "atomot neki". Mert ez olyan ordítás.
Aztán van a jóféle, jóleső borzongás. Mint mikor ülök a moziban, és a film előtti előzetes a székbe szegez, végigborsódzik a hátam, és tudom, hogy el kell jönnöm megnézni.
Van, hogy ez az előzetes sokadik látásra is kihozza belőlem ezt a jóleső borzongást. Eddig egy ilyen trailerrel találkoztam:
Aztán van, hogy szimpla zene is kihozza belőlem ugyanezt a borzongást. Ma pl. a buszon hallgattam, és a refrénnél még az állkapcsom is beleborzongott.
A klipet nézve pedig folyamatosan liba voltam. Előrebocsátom, hogy most láttam először, kérlek, ne ijedjetek meg tőlük. Már hallgatom egy ideje őket, és hang alapján döntök, nem kép alapján. [Zárójelben jegyzem meg, hogy csak férfi-éneket hallgatok, és nekem ez jelenti az éneket, nem pedig a magas cé. Nem kérek elnézést. Bocs.]
Aztán még a buszon eszembe jutott az, hogy volt a South Parkban egy rész, amikor meghatározott hangra, amit ha jól emlékszem, szintetizátoron adtak ki, mindenki becsokizott. Nagy erőfeszítésembe került, hogy ne vihogjak fel a heringjáraton, így zárt vigyorba cenzúráztam magam. De nem sokon múlott...
