Kedvenc versek

Christian Morgenstern: A költői menyét

Patak kövére dobta köpenyét

és ráültette a menyét
a menyét.

De hát
miért?

A vigyori hold,
pszt, a titokkal kipakolt
s csakhamar megtudta a part,

hogy az agya-
fúrt bestia
mindössze rímelni akart.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

JUHÁSZ GYULA: Anna örök (1926)

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Joseph von Eichendorff: Varázsvessző 

Dal szunnyad minden dologban,

álmodozva egyre vár,

s a világ kezd dalba nyomban,

csak varázsigét találj.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Arany János: Honnan és hová? (1877)

...

Mély homályban, éjfél tájban,

Kis fény is ha nagynak tetszik,

Hogy a föld körén bolyongtam:

Egy barázdát én is vontam.

...

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Versek

   Reggel felébredtem, és eszembe jutott egy versrészlet, ami évekkel ezelőtt tetszett, és talán fel is írtam valahova a jegyzeteim közé. Aztán évekig eszembe se jutott, és most csak úgy beugrott, szinte a semmiből.

Arany János: Honnan és hová? (részlet)

Mély homályban, éjfél tájban,

Kis fény is ha nagynak tetszik,

Hogy a föld körén bolyongtam:

Egy barázdát én is vontam.

   Aztán eszembe jutott, hogy van egy másik nagy kedvencem, talán írtam is már itt a blogban. Rákerestem (immár sokadjára) a neten, mert csak a címét tudtam, a szerzőjét sosem találtam meg. Most megtaláltam.

Joseph von Eichendorff: Varázsvessző

Dal szunnyad minden dologban,

álmodozva egyre vár,

s a világ kezd dalba nyomban,

csak varázsigét találj.

Ahogy én ismerem

   Christian Morgenstern
   A költői menyét

Patak kövére dobta köpenyét

és ráültette a menyét

a menyét.

De hát

miért?

A vigyori hold,

pszt, a titokkal kipakolt

s csakhamar megtudta a part,

hogy az agya-

fúrt bestia

mindössze rímelni akart.

   Szabó Lőrinc fordítása