2010. május 1., szombat

Merkúr

Írja a Wikipédia. Oké, Jupiterről, Vénuszról még tudjuk, hogy ki, de ki volt Mercurius? Római isten. Persze.
De a rómaiak kiknek a mitológiáját (történelmét) vették át?
A görögökét. Mercurius nem más, mint Hermész, az istenek hírnöke (és még sok más tisztséggel is bírt, Percy Jackson a mai világban postásként találkozik vele).
Vannak olyan nyelvek, ahol a hét napjait is a bolygók nevéből alakították ki, a Merkúr a szerdát jelöli olaszul, franciául, és spanyolul (ez is wiki).
A mi szerda szavunk régebbi, mint az újlatin nyelveké, Varga Csaba A hét napjai c. írásában olvastam erről.

Vissza a Merkúrhoz. Ezen a képen látható, hogy a Földhöz képest mekkora. Tömege és térfogata is kb. 0,05 %-a a Földének.

Itt a Föld és a Hold között helyezkedik el. Valójában nem ilyen színű, de ezt is csak nemrég tudtuk meg.
 

Az első színes kép a Merkúrról, a Messenger jóvoltából. Tavaly vagy tavalyelőtt készült, remélhetőleg jövőre még többet kapunk.
 

A Messenger előtt is járt ott szonda, a Mariner-10, még a hetvenes években.
 






A Merkúron háromszor nagyobb a gravitáció, mint a Holdon (ez is a könyvből van), a maradványok közelebb találhatók a becsapódások következtében kialakult kráterekhez.
 

Az egyenlítő mentén hatalmas törés található.

A képen (többek között) a Merkúr mágneses tere látható. A Napot 87,97 földi nap alatt kerüli meg, míg egy nap (tengely körüli forgási idő) 58,65 földi napnak felel meg. A két napfelkelte közti idő (szoláris nap) 176 földi napnak felel meg. Már csak azért se költöznék oda, mert ott a legrövidebb az év a Naprendszerben.
 

És a legnagyobb a hőingás is. A napos oldalon a hőmérséklet eléri a 430°C-ot is, az árnyékos részen pedig -185°C-ig hűl. A napkelte ilyen...
 

... ez pedig az alkonyat.
 

Ez egy radarkép a Merkúrról.
 

Ez pedig egy térkép. Legnagyobb medencéje a Caloris-medence, átmérője 1400 km, a Naprendszer egyik legnagyobb krátere, egy kisbolygó nagyságú égitest ütközése révén jött létre.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése