2012. június 30., szombat

Szavak

Van néhány szó, amiről valami rossz jut eszembe. Úgy van bennem, hogy rosszat jelent, negatívot, közben meg nem is.

Ilyen a pogány szó. Valamiért a barbárokkal társítom (bár ma már az sem jelent nálam negatívot), közben meg ezt jelenti: 
"a korai kereszténység idején ezzel a latin eredetű szóval nevezték a nem keresztény és a nem zsidó vallások követőit, beleértve azokat is, akik egy korábbi fejlettségi szinten élve még az ősi természeti vallások hívei voltak. [...]"
www.kislexikon.hu

Ebből szerintem semmi negatívot nem lehet következtetni. Mert nem keresztény, ezért már rossznak minősítik? Mert a hétfő az új hét kezdete, az előtte lévő vasárnap már "koszos és mocskos"? (fejrázás)

Aztán ott a paraszt szó.
Oké, tudom, én is használom olyanokra, akikre úgy viselkednek.
De olvastam valahol, ide most nem tudok forrást hozni, hogy régen szabad embert jelentett, a szó legalapabb értelmében, szabad volt.
Hol vagyunk most ettől az érzéstől? Hisz' minden függőséget okoz, vagy ha nem, akkor teszünk róla, hogy függjünk...


3 megjegyzés:

  1. Hm... bizony, ez elgondolkodtató! Sok ilyen szavunk van. Egyik könyvtáros tanárom mondta mindig, hogy a paraszt az földműves. Ne használjuk másra. :-D De már mindenki hozzászokott, hogy köznyelvben ez bunkót, IQ negatívot, taplót, tahót, s*ggfejet jelent. :-D
    A pogány szó nálam nem jelent semmi rosszat. Csak jót. ;-) Manapság ráadásul nagyon elterjedtek a természet- és békeszerető, politeista "New Age" vallások, a neopogány közösségek, wiccák, druidák, ilyesmik. :-) (Részben erről szólt a szakdogám, szóval tudom... :-D) Én nagyon kedvelem a pogányokat, ráadásul a mai környezetromboló társadalmakban szükség is van az ilyen szellemiségre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) jól körülírtad a paraszt szót:)
      a második résszel egyetértek, a természet"imádás" nem rossz dolog:)

      Törlés