Gondoltam, ha már a jelszófeltörőket nem használhatom, leülök, és addig próbálgatom az ötbetűs, s-sel kezdődő szavakat, amíg ki nem nyílik az a két dokumentum. Egy csomó hülyeséget beírtam, előre-hátra, ami eszembe jutott abból az időből, aztán kipróbáltam, hogy sa-val kezdem a szavakat, de csak a savak jutott eszembe.
Aztán se-vel. És beugrott, hogy mi is lehetne a jelszó, mint az, hogy semmi. Ezt egyik osztálytársam játszotta el középiskolában, és rájöttem, hogy én is olyat választottam, hogy ha leülök a kisablak elé, ami kéri a jelszót, és elgondolkozok, hogy mégis mi lehet a jelszó, az jusson eszembe: semmi.
Szóóóóóóval: megvan a két novella, amit ősidőkkel ezelőtt írtam. Át is olvastam, szerintem egész jó teljesítmény volt annak idején.
Akkor be is teszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése