Eta Carinae-köd - Caldwell 92.
A Hajógerinc (Carina) csillagképben található, amit az északi félgömbről nem látunk. 1751-ben fedezte fel Nicolas Louis de Lacaille. Átmérője kb. 300 fényév.
Több ködre is felosztható, ilyen a Kulcslyuk-köd, nevét John Herschelltől kapta. Engem inkább a kulcsra emlékeztet.
Mennyi égitest!
NGC 6302 vagy Bug nebula (bogár) vagy Butterfly nebula (pillangó) vagy Caldwell 69.
1880-ban fedezte fel Edward Barnard a Skorpió csillagképben. Érdekessége, hogy a haldokló csillag által kilövellt por és gáz egy síkban található, míg a legtöbb esetben gömböt formáznak a ködök. Egy brit kutatócsoport jégkristályok jelenlétére utaló nyomokat talált a csillag 250.000°C-os felszínén.
35,7 km/s sebességgel közeledik felénk. (Viszonyításképp: a Föld kb. 30 km-t tesz meg egy másodperc alatt a Nap körül.)
M17, NGC 6618, Omega-köd, Hattyú-köd, Patkó-köd.
A Nyilas csillagképben található, 5000-6000 fényévre tőlünk. 1745-ben Philippe Loys de Chéseaux, majd 1764-ben tőle függetlenül Charles Messier katalogizálta.
Lófej-köd az Orion csillagképben, az Orion-köd része.
Blackeye Galaxy, Feketeszem- vagy Ördögszem-galaxis, M 64, NGC 4826. Spirálgalaxis a Bereniké haja csillagképben. 1779-ben és 1780-ban egymástól függetlenül három csillagász is felfedezte.
A galaxis fősíkjában levő csillagok ellenkező irányban forognak, mint a külső régiókban találhatók. Ehhez hasonló jelenséget eddig még egyetlen esetben sem találtak. Ez az állapot legfeljebb csak 100 millió évig maradhat fenn. A különleges forgást az okozza, hogy a galaxis a közelmúltban egy másik galaxissal ütközhetett úgy, hogy anyaga a nagyobb galaxis csillagaival szembeni pályára kényszerült.
NGC 1977 reflexiós köd, mely porból álló felhő, és a közeli csillagok fényét veri vissza. Az Orion-ködtől északkeletre található, hívják még Futó ember ködnek is (The Running Man Nebula).
NGC 6164-5. A Szögmérő csillagkép mellett található.
Bumeráng-köd vagy Csokornyakkendő-köd (Bow Tie). Tőlünk 5000 fényévre, a Kentaur csillagképben található. Hőmérséklete -272,15°C, 1 K (Kelvin). A 0 K az abszolút nulla fok, ilyenkor a molekulák nem végeznek hőmozgást. A Bumeráng-köd az univerzum jelenlegi leghidegebb helye. A gáz 164 km/s sebességgel áramlik az űrbe.
Egy Napunkhoz hasonló csillag öröksége.
Hát, meg se tudok szólalni (azért ujjaim mozognak:-D).
VálaszTörlésCsodálatosak!
Ezek a por-gáz ködök még könyvborítón is nagyon jól mutatnának, nemcsak csillagászati könyvön.
Az ütközés miatt ellenkező irányba forgó csillagokról meg annyit, hogy 20 éve még az volt az elmélet, hogy ha az Androméda és a Tejút ütközik egyszer (mivel közelednek egymáshoz), nem lesz semmi baj, mert térben olyan távol vannak egymástól a csillagok, hogy egyszerűen csak átmegy egymáson a két galaxis. Most meg azt mondják a NGC-on hogy hatalmas robbanás mellett a két galaxisból egy harmadik fog keletkezni.
Mondjuk, nem vagyok kíváncsi, hogy kinek van igaza.
Ha az Androméda és a Tejút összeütközik, lehet, hogy a Naprendszer kilökődik, lehet, hogy összeütközik másik csillagokkal, lehet, hogy semmi nem lesz. Legalábbis ezeket hallottam. De ez jó sokára lesz, és sokáig tart majd, és lehet, hogy közben a Napunk felrobban (mert neki is kb. 4 milliárd éve van hátra), valószínűleg az emberiség lakhatatlanná teszi a bolygót, úgyhogy szerintem már nem igazán leszünk részese annak a történelemnek:D
VálaszTörlésAnimáció az összeütközésről:
http://video.xfree.hu/?n=mossberg|87fee7ff73cc7497ed6c466df1576945
Gyönyörűek!!! :) Engem mindig is magával ragadott az űr varázslatossága. Olyan gigászi, hogy el sem lehet képzelni, mennyi szépség van benne! De azért megpróbálom... :P:P
VálaszTörlésÉs mennyi minden lehet még, amiről nem is tudunk!:D
VálaszTörlésMegnéztem. Klassz volt :) és :(
VálaszTörlésMég szerencse, hogy nem élem meg. Egyébként azt mutatja, amit mondtam, a kettőből lesz egy harmadik.
Hát... nem tudom, nálunk mi lesz, de nem szeretném, ha kilökődnénk a világűrbe, meg azt sem, hogy ütközzünk.
VálaszTörlésVannak "keveredett" és "szétszakadó" galaxisok, készítek olyan összeállítást is.
Ha az Androméda és a Tejút összeütközik, akkor a két galakszis közepén összetömörült csillagokból Feketelyuk jön létre, és a két feketelyuk egymást fogja vonzani, és taszítani is egyben. Olyan lesz mint amikor két azonos pólusú mágnest akarnánk összenyomni.(Ez több milliárd év múlva lesz!!!)
VálaszTörlésEgyébként a Napból sosem lesz Feketelyuk, csak egy Fehér törpe ami lassan kialszik.De előtte még a magja összeomlik, a légköre a 2x-esére vagy a 3x-osára nő. Ekkor lesz belőle vörös óriás és akkora lesz, hogy a Marsot is el fogja pusztítani. (Vagyis nekünk már nem kell aggódni a két galakszis ütközése miatt, mert akkorra a mi bolygónk már elpusztul.)
Ja és még valami:Tényleg gyönyörűek a képek.(Dobos Anna:15 éves vagyok)
VálaszTörlésNa, igen, a két nagy fekete lyuk jól bekavar. Nem tudom, mennyi ideig tart majd a két galaxis keveredése, de kb. hárommilliárd év múlva lesz, a Napnak van még legalább 4 milliárd éve, és lehet, hogy minket is bekebelez, mikor megnő, de belobbantja a Jupitert is, és ezért örülök, hogy addigra már nem lesz élhető a Föld:/
VálaszTörlésSzépek ezek a jelenségek, de csak úgy, mint a viharos szél és eső: a szobából nézve, teát kortyolgatva. Jó, csak ne velünk történjen meg:)
A Nap túl kicsi ahhoz, hogy fekete lyuk legyen, de a "robbanás" így sem lesz kellemes:)
És köszönöm, hogy írtál!!
Hmm, milyen érdekes dolgokat mondotok itten :D... gyönyörűek a képek... de ha ezt kellene néznem (soksoksok csillag) huzamosabb ideig, tuti megbolondulnék... már igy is ki akart folyni a szemem :D...
VálaszTörlésPedig néha jó felnézni az égre. (Mint ahogy K ügynök is tette a Men in Black-ben:))
VálaszTörlésKi tudja, ki jár odafönn? És mennyi hullócsillag van arrafelé!?;D