Régen azt hittem az Orionra, hogy a Skorpió, mert simán beleláttam a skorpiót. A vonalak összekötése nem tartalmazza azt a három fényes pontot, amiből a középső nem is csillag, hanem köd. Viszont abban a ködben rengeteg csillag fejlődik jelenleg is. A hozzánk legközelebbi csillagbölcső az Orion-köd, más néven M42 vagy NGC 1976.
Tőlünk 1500 fényévnyire található, a Nap tömegénél akár 500.000-szer nagyobb tömegű port és gázt tartalmazhat. Több mint 150 csillagkezdeményt azonosítottak, mikor a könyv készült.
A Lófej-köd is a köd része.
"Az Orion-ködöt először 1610-ben Nicholaos Peiresc észlelte, 1880-ban pedig az első köd volt, amelyről élvezhető minőségű fényképet készítettek."
Az M43, NGC 1982 jelű köd, mely tulajdonképpen az Orion-köd része, csak sötét rész takarja el az összekötő anyagot. De Mairan-ködnek is hívják.
Na, orion-köd! nagy kedvenc. A Fátyolköd, Rák-kód és Lófej köd mellett (az Androméda-ködöt nem sorolom ide, mert az nemigazi köd)
VálaszTörlésNagyon szép fotók. A zöldek oxigénról készültek?
Egyébként az őszben, télben ez az egyetlen jó dolog van, hogy látni az Orion csillagképet. Ennyi klassz dolog egy helyen, és ilyen szabályosan. Jobb, mint a Nagy Nyári Háromszög.
Igen, az Androméda galaxis:) A zöldek animációk, hogy milyen lehet a belsejében. Most jut eszembe, hogy videók is vannak a tvn-en, majd bemásolom ide is őket.
VálaszTörlésÉn is szeretem az Oriont nézni télen:)
Olyan gyönyörű szabályos, mármint az Orion-csillagkép. Tán még a csillagászat iránt kevésbé érdeklődők is felismerik.
VálaszTörlésVideó? Az jó lesz :))))
És nagyon régi, és hosszú története van, és más kultúra mást ismer róla.
VálaszTörlésFelírom, nehogy elfelejtsem:)