Vénusz

Vénusz. Végre egy nő. (Három törpebolygót is nőről neveztek még el, a wikipédia szerint.) A római Vénusz (Venus) istennő a görög Aphroditének felel meg, és megkockáztatok egy Ishtar-egyezést is. (Mert a görögöknek is valahonnan át kellett venniük.)

A wikipédián ezeket találtam a népi csillagnevek között:

Vénusz: Beteggyógyító, Szerelem csillag, Álmatlan, Juhászok vezércsillaga, Báránykereső, Báránylegeltető, Pásztorserkentő

Vénusz (esti): Vadlegeltető, Vadak csillaga, Vacsorakori csillag, Vacsora csillag, Szarvaslegeltető

Vénusz (hajnali): Virradó csillag, Hajnal csillag, Hajnal hírmondója

És persze az Esthajnalcsillag. Hmm. Most jövök rá, miért is így hívják: hiszen reggel, meg este látjuk. A könyvben az van, hogy a legkedvezőbb esetben 5 órával napkelte előtt kel vagy 5 órával napnyugta után nyugszik. (Még sosem gondolkodtam el a nevén. Pedig egyértelmű. Ja, gondolkodás után.)

Az ókori görögök kétféle nevet használtak: este Heszperosz volt, reggel pedig Foszforusz.

A "legföldszerűbb" bolygó, egyenlítői átmérője csak valamivel kisebb, mint a Földé, tömege a Föld tömegének 82%-a, térfogata pedig 86%-a. Ráadásul közelebb "helyezkedik el", mint a Mars.

A legfényesebb bolygóként látjuk, a napsugarak 60%-át visszaveri. Ha az üvegházhatás a Földön nagyon-nagyon elfajulna, a Vénusz sorsára jutnánk. A légkör 97%-a szén-dioxid, a sárgás színt a kénsav okozza, merthogy aktív vulkánokkal van tele.

Az év hossza 224,7 földi napnak felel meg, egy nap pedig 243,16 földi napnak, úgyhogy a Vénuszon egy év rövidebb, mint egy nap. Ráadásul ellenkező irányba forog (önmaga körül,) amivel nincs egyedül a Naprendszerben, de majd, ha elérek az érintett bolygókhoz, megemlítem.

Így forog.

A felhők akár 360 km/h-s sebességet is elérnek a felsőbb rétegekben, a felszínhez közelítve azonban csökken a szél, a talajon 4-7 km/h. Középhőmérséklete 464°C, a napi hőingás pedig nem éri el a 25°C-ot. Ezzel a legmelegebb bolygó. (Nem élnék itt. Olvastam valahol, hogy feljebb akár lakható is lenne. A felhők között.)

Felhőzet, légkör nélkül. A felszín kb. 70%-a síkság, 10% hegyvidék, a maradék pedig sík terület, csak az átlagszint alatt kb. másfél kilométerrel.

A felszíni formákat is Aphroditéről és Ishtarról nevezték el. Előbbi az a hatalmas árkos rész az egyenlítő mentén (3 km széles, 1 km mély), utóbbi az fenti terület. De a linkeken jobban látható.

Hatalmas szenzáció volt, mikor a Marsra küldött szonda képeket küldött a Földre néhány évvel ezelőtt, és teljesen háttérbe nyomta a Venus Express (szonda) által a Vénuszról közvetített adatokat. Én például nem emlékszem, hogy egyáltalán bemondták volna, hogy a Vénuszra is küldtek felderítést. Csak a Marsról voltak hírek. Pedig hol van a Mars a Vénuszhoz képest?! Jó, jó, nem ítélkezem, egyik sem a kedvenc.... De akkor mi? Majd kiderül.

A magasságbeli különbségeket mutatják az alábbi képek, bár én nem jöttem rá, mi mit jelent. (A Marsnál érthetőbb.)

Mellesleg a Venus Expressen kívül még a Venyera, a Mariner, a Pioneer-Venus és a Magellan szondák is meglátogatták belső szomszédunkat.

Az alábbi képeken név szerint nem tudom, milyen hegyek vagy kráterek láthatók. Viszont a legmagasabb csúcsot Maxwell Montesnek hívják, és 11 km magas. A Földi hegyeknél sokkal magasabb, de nem a legmagasabb. Mert az a #&@#đŁ$ß#&-n van. (Mindent a maga idejében.)

Nemcsak a szél süvít a levegőben, láva folyik a felszínen, nagyon magas a hőmérséklet, még villámok is csapkodnak. Szerintem a "földi pokol"-kifejezés a Vénuszra jobban illik.

Aha. Vortex. Örvény. Ráadásul dupla. Ha jól emlékszem, a déli sark környékén van.

Nem, az északi sarkon van, és így forog.

A Vénusz átvonul a Nap előtt. A könyv szerint 1882-ben, 2004-ben volt átvonulás, legközelebb 2012. június 6-án lesz. Hmm. Jó lenne megnézni. (És érdemes megjegyezni, mert...)

A Vénusznak nincs mágneses tere, ami visszaverné a Nap káros sugarait. Akkor még ez is bekerülhet a "földi pokol" listájára.

De azért találtam mágneses térre utaló nyomokat. Most akkor van vagy nincs?

A wikipédia szerint sincs. De akkor mi ez?