Mars II.

   Valamikor régen, még évezredekkel ezelőtt elkezdtem egy sorozatot Naprendszerünkről. Az utolsó bejegyzés a Marsról szólt. 

    A Mars felszínéről és két holdjáról maradtak még képek, ezeket másoltam most ide.

   Előre szólok, ha van 3d-s szemüveg a közelben, készítsétek elő, lesz két kép.

   Képek vegyesen a Mars felszínéről:

 

   (Csatornarendszer?)

    Dűnék a Mars felszínén: 

   Az Opportunity 2004 januárjában szállt le a Marsra, ez a kép pedig arra a kráterre tekint vissza, ahova 2007 szeptemberében ereszkedett le:

    A Phoenix űrszonda 2008 májusában landolt a Marson. 

     Az első képek egyike a Mars északi pólusának síkságáról:

    Kőmező a Phoenix körül: 

    Az északi és a déli sark: 

     Napfelkelte:

    Iani Chaos (az Ares Vallis régióban található, valahol a Valles Marineris környékén):
   3d:

   

   Pavonis Mons környéke (a Tharsis régióban, az Olympos Mons környékén található, kb. 14 km magas hegy):

    Kasei Valles (nagy kanyonrendszer):

   A Jezero-kráterbe nyíló deltatorkolat képe:

   Nili Fossae: 

    Most is vegyétek elő a 3d-s szemüveget. Apollinaris Mons (kb. 5 km magas, az alap átmérője 296 km, 3-3,5 milliárd éves, ez a kép csak a tetején lévő nagy krátert mutatja):  

    Acheron Fossae:

    Ez a kép a gmail keddi háttérképe. A hosszú vonal fent a Valles Marineris, a Mars legnagyobb völgyrendszere. 

    Összehasonlításképp a Grand Canyonnal (az adatok km-ben vannak): 

	Hosszúság	Szélesség	Mélység
Grand Canyon	350	29	1,8
Valles Marineris	5000	200-500	7

    Deuteronilus Mensea: 

   Deimos

   Árész (Mars) és Aphrodité (Vénusz) gyereke, neve görögül rettegést jelent.
   A Naprendszer legkisebb holdja, 13 km az átmérője. Majdnem kör alakú pályán kerüli meg a Marsot 30 óra és 18 perc alatt. Legnagyobb krátere a Voltaire, melynek 2 km az átmérője.

   Phobos

   Árész (Mars) és Aphrodité (Vénusz) gyereke, neve görögül félelmet jelent (innen jön a fóbia).
   A hold 5.760 km távolságban kering a Mars körül. Gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül (azaz egy Marsi nap): 7 óra és 39 perc alatt kerüli meg a bolygót.

   A Phobos mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Marsnak, ahogy a Hold a Földnek. Viszont mielőtt kb. százmillió év múlva a bolygó felszínére zuhanna, darabokra törik, és gyűrűt hoz majd létre. 

    Két legnagyobb krátere a Stickney (10 km) és a Hall (6 km). 

   A néhány km hosszú, 100-200 m széles és 20 m mély barázdákat egy egymilliárd évvel ezelőtti becsapódás hozta létre (a Stickney-kráter keletkezésekor), amikor a hő megolvaszotta a felszín alatti kőzeteket, melyek részben kitöltötték a mélyedéseket.

   Itt pedig 3d-ben:

    A következő rész előreláthatólag nem tudom, mikor érkezik, de a Jupiterről fog szólni.