Mégis elérkezett a pillanat. Holnap utazok haza.
Örülök is, meg nem is.
Rossz lesz, hogy utazni kell, hogy itt hagyom a párom, hogy nem lesz net, és veletek sem beszélgethetek, lemaradok az új fejezetekről.
Viszont jó, hogy csak kicsit kell buszoznom, mert a közelben kocsira váltok, és láthatom: a kiskutyákat, öcsémet, HBO-t. Friss levegőt szívok, és lehet, hogy elkapok egy kertbe néző őzt. Már ha még ott tanyáznak.
Szóval várom is, meg nem is.
Úgy néz ki, hogy két-három hét "szünetet" tartok, mert öcsémnek is szünet lesz a suliban, és boldogítani akarom, annyira, hogy megunjon. Bár... ez utóbbira szerintem nem kerül sor.
Úgyhogy ha ezzel végzek, feltöltöm a szünet idejére szánt Yval-részeket. Szerencsére nemrég egy teljes átalakításon esett át a történet, nagy valószínűséggel nem fogom átírni a korábbi részeket. Ha mégis sor kerül erre, szólok. Vagyis írok.
Kérdéseket, óhajokat, sóhajokat, panaszokat írjatok nyugodtan.
Válaszolok, ha visszajöttem, április 10 és 13 között.
A programváltozás jogát fenntartom (hátha elcsípek egy autós utazást:)).
Jó szórakozást... és hiányozni fogtok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése